Az állítások mellé írjunk be egy számot az alábbiaknak megfelelően:
0 – Soha vagy ritkán jellemző
1 – Időnként jellemző
2 – Általában jellemző
3 – Mindig jellemző
Állítások:
a.) Feldühödik, ha vacsorázni, vagy egyéb tevékenységre hívjuk, amikor épp tablet, mobil előtt ül.
b.) Akkor is kéri, hogy vegyük meg a vágyott digitális eszközt, ha már egyszer/többször nemet mondtunk erre a kérésre.
c.) Nehezen nehezen fog hozzá a házi feladatnak, mert a tévénézés, videójáték, tablet elvonja a figyelmét.
d.) Nem segít a házi munkában, inkább képernyő előtt ül.
e.) Tiltásunk ellenére is mobilozni, tabletezni, tévézni akar.
f.) Naponta kevesebb, mint 60 perc fizikai aktivitást végez.
g.) Ritkán néz az emberek, családtagjai szemébe
h.) A barátai helyett gyakrabban választja mobilt, tabletet, videójátékot.
i.) Semmi olyan dolog nem köti le a figyelmét, ami nem köthető képernyőhöz.
j.) Ingerült és nyűgös lenne, ha egy teljes napra eltiltanánk a képernyőhasználattól.
Számolja össze a pontokat, ha válaszolt a kérdésekre!
Eredmények:
0-10 pont között: Gyermeke nem viszi túlzásba a képernyőhasználatot. Képes a megfelelő önkontrollra, tiszteletben tartja a határokat.
11-20 pont között: Úgy tűnik, gyermeke túl sok időt tölt képernyő előtt. Érdemes lenne jobban odafigyelni a mérsékelt képernyőhasználatra, mert függőség lehet a vége.
21-30 pont között: Elképzelehető, hogy gyermeke képernyőfüggő, így érdemes tanácsadóval vagy a szülőtárssal beszélnie.
Forrás és egyben ajánlott olvasmány:
Gary Chapman & Arlene Pellicane: Netfüggő gyerekek. Harmat Kiadó. 2016.