Sokat beszélünk arról, hogy a gyerekek mennyire kütyüfüggők tudnak lenni, és arról is, hogy szülőként nagyon nehéz “rendet tenni” ebben a témában, meghúzni a határokat. Dr. Donauer Nándor neuropszichológus azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a szülő a gyermeg egész kicsi korában is hatással lehet a későbbi kütyühasználatra, nem beszélve a szociális készségeire. Hogyan?
Biztosan Te is találkoztál már olyan képpel itt-ott járva a világban, hogy az anyuka, aki babakocsiban tolja a gyermekét, okostelefonozik. A szakember olyan esetekről is beszámol, amikor az anyák szoptatás közben nyomkodják a kütyüt, pedig ebben az egyébként meghitt szituációban a legfontosabb az lenne, hogy egymásra hangolódjanak, megtalálják egymás tekintetét. Mélyinterjúkból kiderült, hogy a szoptató anyukák is súlyosan függők.
Ha “a babázás közben az anya online kütyükön és képernyőn lóg, ő maga zárja le (…) azt a gént, amely arra ügyel, hogy a kisbaba megtanuljon figyelni a “másik” emberre, az arcára, a tekintetére. És valahol itt kezdődik a figyelemzavaros gyerekek története.” – mondja a Doktor Úr.
Milyen eseteket lát a neuropszichológus?
Sok esetben előfordul, hogy remegés, szemfelakadás, epilepsziásnak tűnő rohamok, tikkelés jellemzi a gyerkőcöt. Ez esetben megkérték a szülőket, videózzák le főbb napi rituáléikat, s megdöbbenve tapasztalták, hogy a felvételeken reggeli készülődés, a gyermek ébredezése, öltözködése, tisztálkodása, esti programok közben a szülők 70-80%-a telefonozik.
Látunk olyat, hogy a gyerekek előtt evés közben ott van a tablet. Ezzel az a gond, hogy az óvodában lehet, hogy csak úgy fog enni a gyerkőc, ha tablet van előtte. Egyszerűen összeköti a két dolgot, és ahogyan otthon sem a környezetére, a szüleire figyel, úgy a oviban sem ezt fogja tenni.
A szülők viselkedése tehát egészen kicsikortól meghatározó a mobilozás területén is. Dr. Donauer Nándor azt javasolja, hogy a születés utáni tizenegy aranyhónapban értő, tényleg odafigyelő magatartással közeledjünk a gyermek felé, így elérhető, hogy a kisbabákban olyan gének, s így magatartási lehetőségek nyíljanak meg, amelyek segítik őket majd a felnőtt életben is. A figyelemmel, a folyamatos interaktív kapcsolattal, élénk kommunikációval elérhető, hogy ne az a 14-16 gén nyíljon ki, ami az autizmus felé nyitja az utat, vagy ne az az 5-7 gén, amely olvasási, számolási zavart okoz, vagy az olvashatatlan írás “génjét” aktivizálja.
A szakember beszámol arról is, hogy gyakran találkozik olyan gyermekekkel, akik memóriazavarral, figyelemzavarral, tanulási nehézségekkel küzdenek. Az, hogy a mai online világban, vagy akár a televízióban minden egyből látszik, így igazából nincs szükség a képzelőerőre, vizuális fantáziára, Ez azonban nagyban rontja a megjegyzőképességet, bizonytalanná teszi a felidézési képességet. Sok esetben még egy képen látottak megnevezése is gondot okoz a gyerekeknek. Az online világban szinte emészthetetlenné válik a megjelenített tartalom, ami rontja a kornak megfelelő epizódikus emlékezet kialakulását, és az előhívás képességét. Ez maga után vonja az aktiv és a passzív szókincs szegényességét, a kifejezőképesség romlását. A gyermek egy ilyen szituációban szorong, mert nem tudja elég jól kifejezni magát, ami később akár gyermekkori depresszióba is torkollhat.
Az utóbbi két pandémiás év sem segítette a helyzetet. Dr. Donauer Nándor szerint a gyermekek szociális készségeit újra kell építeni.
“A szociális agyi rendszerek aktivitásának növelésére soha nem volt nagyobb szükség, mint napjainkban.”
Forrás:
Hogyan játsszunk a génzongorán? In.: Nők lapja 2022. 21. sz.
Okozhat-e az online oktatás aszteroidja evolúciós törést a gyermeki agy biologikumában. Dr. Donauer Nándor előadása a Jövő gyermekei – Játék, tanulás és a környezet hatása című konferencián. 2021. november 19-22.