A minap találkoztam egy magyar márkával, amely kisgyermekek számára készít dizájnos alvózsákokat. A ruhadarabnak több előnye is van, olyanok is, amik a készítők szerint elősegítik, hogy a csöppség könnyebben, nagyobb kedvvel bújjon ágyba, és gyorsan elaludjon. Ehhez mérten ne is egy klasszikus ruhadarabra gondoljunk, hanem kimondottan egy „interaktív” csodazsákra. A különlegessége abban rejlik, hogy a ruhácska elején hatalmas állatfigurák vannak. Ezzel igazából nincs is semmi baj, de a szereplők egy mobil applikációval, és AR (augmented reality), azaz kiterjesztett valóság segítségével életre is kelhetnek, mesélésbe fognak.

Kisgyerekek, elalvás és a mobilképernyő kék fényének hatása. Ezt a három témát járom most körbe érintőlegesen, hogy lássuk, milyen hatása lehet egy két év alatti gyerekre a képernyő.  

Kiindulásképp vizsgáljuk meg, hogy egytől 2 éves korig milyen fejlődési szakaszon megy át egy gyermek, milyen agyi változások következnek be.

Egy éves gyermekünk agya látványos fejlődésnek indul, ami képességeinek gyors ütemben való változásában is megmutatkozik. Az a területe az agynak (orbitofrontális kéreg), amely az emberi interakciókért, a hangulatszabályozásért, motivációért és a tervezésért felel, 10 hónapos kortól a második életév végéig kritikus időszakban van. Ebben az időszakban hihetetlen gyorsan dolgozza fel a bejövő információkat a körülötte zajló világból. Építőkockával játszik, firkál, tárgyakat dobál, tologat, gurigat, utánoz minket, dühös, ha nem sikerül valamit megoldania. Tehát, használja a kezét, és az így szerzett tapasztalatokat villámként dolgozza fel, egyszóval: tanul. Az örökös felfedezés bizony izgalmakkal jár, így segítenünk kell a gyermeknek kordában tartani a felhevül érzelmeit. Az első év után jön a kiszámíthatatlan érzelmekkel teli második életév, amikor fejlődik a szimbolikus, metaforikus gondolkodás, s tovább erősödik az empátia, kreativitás, humor kialakulásáért felelős terület.   

A képernyőhasználat, jelentse ez a mobilozást, tabletezést, internetezést asztali gépen, laptopon, tévézést karöltve akkor hasznos, ha a gyermekek már megtanulták a gondolkozás alapvető mechanizmusait.

Akkor tud segíteni, ha fejlődéslélektanilag felkészült a szinte hipnotikus képernyők kezelésére. Egyes tanulmányok azt javasolják, hogy 10 éves kor alatt ne adjunk a gyerek kezébe se tabletet, se mobiltelefont. Még a háttérben zümmögő televíziózás is megzavarja a kognitív feldolgozást, a memóriát és a szövegértést.  Piaget, svájci pszichológus kimutatta, hogy az első 12 év a tudás szerkezetének kialakításával telik, a környezettel kapcsolatos konkrét tapasztalatok begyűjtése, a saját kezű tevékenységek hasznosak, mert ily módon jön létre a tudás a világról.  S nem utolsó sorban 3D-ben érzékelhetik az őket körülvevő világot, tapintanak, látnak, hallanak stb.. Mindehhez nem szükséges kiterjesztett valóság, mert a valóság eleve jelen van.

Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia javaslata, hogy két év alatti gyerekek kerüljék a képernyőidőt, mert nincs igazán bizonyíték a médiahasználat jótékony hatására ebben az életkorban.

A két évnél fiatalabb gyerekek másként dolgozzák fel az információkat, mint idősebb társaik. Alapvetően a kisgyerekekre (is) maga a sugárzó fény hat negatívan, s az, hogy a készülékek elé kerülő picik előbb-utóbb „katatonná” válhatnak, mert az agy a sugárzó és a tükröződő fény hatására egyszerűen lezárul. Ilyenkor történik az, hogy szólunk a gyermekhez, de ő teljesen a képernyőbe merülve, rezzenéstelen arccal ül, fekszik és egyáltalán nem hallja azt, amit mondunk neki. Ez az állapot az idő előrehaladtával, az egyre több képernyőhasználat (pl. videójátékok) során súlyosbodhat. A gyerekek agykérge elméletileg érti, hogy a képek nem valóságosak a képernyőn, de a törzsdúcok, amik az információt közvetítik a kéregbe, nem érzékelik a kettő közötti különbséget, így beindul a folyamatos kortizoltermelés, azaz az üss vagy fuss reakció. A gyerek felpörög, agresszívabbá válhat, ráadásul hosszú távon az idegi fejlődés minden szintjén problémák alakulnak ki.

Másik oldalról a képzelet fejlődése sérül, ha a gyermek elé rögtön mozgó képek sora tárul.

Kardaras professzor szerint passzív figyelésre kárhoztatjuk a gyereket, ha kész élményt adunk a kezébe. Nem fogja használni a belső szemét, az életszakaszban fontos metaforikus fejlődés elmarad, s tompulnak az érzékek. A Német Pszichológiai Társaság és a Tübingeni Egyetem 20 éven át tartó kutatásából kiderül, hogy érzékszerveink évente 1 százaléknyit romlanak. Milyen jövő vár arra a gyermekre, aki ezt a negatív folyamatot 2 éves kora előtt szülei „hatására” elkezdi?

Utolsó pontként néhány szó a melatonin hormonról, amely jelzi a szervezet számára, hogy eljött az alvás ideje.

Ha reggel van, akkor a beáramló „kék fény” hatására leáll a melatonin termelés, jelezve, hogy éber állapot következik. Pechünkre a képernyők is kék fényt bocsátanak ki, tehát mobilkütyüket használva azt üzenjük az agyunknak, hogy ébresztő, nappal van. Elalvás előtt egy gyermek kezébe mobiltelefont adni? Sok sikert az altatáshoz!

Számos előadás szól manapság a korai kötődés fontosságáról a gyermek egészséges felnőtté válásában. A pont, ahol ennek egészséges alakulását szülőként elronthatjuk az, ha mobilkütyüt adunk a kezébe. A legtöbbet akkor tehetjük, ha olvasunk egy mesét, és beszélgetünk róla. Divat, marketing, technológia ide vagy oda, melyik szülőnek nem az lebeg a szeme előtt, hogy a gyermekéből egészséges, életrevaló, kommunikálni képes felnőtt váljék?

Felhasznált és egyben ajánlott olvasmány:

Ruth Newton: A biztonságos kötődés megalapozása. A fogantatástól ötéves korig. Kulcslyuk Kiadó, 2019.

Nicholas Kardaras: A képernyő rabjai. Jaffa Kiadó, 2017.

Gary Chapman & Arlene Pellicane: Netfüggő gyerekek. Harmat Kiadó, 2016.

Chatrine Price: Digitális Detox. Libri, 2018.

Kép forrása: Pixabay.com